Felvetődött bennem az a kérdés, hogy én tudnék-e érdekes, modern és univerzálisan tervezett órát tartani digitális eszközök nélkül. Gondolkodás után arra jutottam, hogy lehet, de nagyon nehezen. Folyton előjön az állandó vitatéma arról, hogy mindenféleképpen kellenek-e a digitális eszközök a tanításba vagy sem. Jelenleg én arra jutottam, hogy igen. Lehet, hogy fantáziátlannak fogok tűnni, de például saját hétköznapi szokásaim miatt is azt mondom, hogy kellenek. A tanításaink során egy órám sem maradhatott valamiféle digitális tartalom nélkül. Ha egy órát elkezdtem megtervezni, mindjárt jött az a késztetés, hogy "de legalább egy ppt-t csinálni kell!". Egyszerűen úgy vélem, a diákokat felrázza, ösztönzi például a számítógép használata az órán, mert egy olyan területet vonunk be az oktatásba, ahol otthon vannak, ismerős mezőre lépve pedig mindig biztonságosabban érezzük magunkat. Megtapasztaltam azt, hogy szívesen használom a számítógépet, a projektort, és örülök annak, hogy olyan osztályban taníthattunk, ahol ezek a rendelkezésünkre álltak.
Anyukámmal ötleteltem a minap egy iskolai egy napos projekt kapcsán. Az iskola diákjainak egy egész napot kellett azzal eltölteniük, hogy a múlt, jelen, jövő közlekedéséről, és járműveiről beszélgetnek, tanulnak, továbbá a nap végén hulladékból megépítenek egy saját maguk által tervezett fantáziajárművet. Az osztályfőnökök csak egy vezérfonalt kaptak a lebonyolításhoz és maguknak kellett megtervezniük az órákat. Elkezdtem anyagot gyűjteni anyukámnak, mikor rájöttem, hogy a termükben se projektor, se interaktív tábla, se számítógépek nincsenek. Így az összes youtube videó feleslegesnek bizonyult, a sok jó ötletemmel együtt.
Úgy gondolom, hogy azok a pedagógusok, akik számára nem elérhető a digitális technika minden órán, nem használhatják akármikor a technika vívmányit nehéz helyzetbe kerülnek, ha univerzálisan akarnak tervezni és minden diák igényeihez igazodni.
Kérdésem lenne ezek után, hogy mennyi iskolában. mennyi tanteremben van olyan IKT eszköz, amit az egyetemes tervezéshez tudnak felhasználni? Félreértés ne essék, természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy csak is, kizárólag a digitális eszközökön áll vagy bukik az univerzális tervezés, de például ebben a videóban is 5-ből 4 darab módszertani változat, valamilyen digitális eszközt feltételez. Tehát nagyon hasznosnak tartom, sőt elengethetetlennek találom az univerzális tervezést az oktatásban, de azoktól a tanároktól hogyan várjuk el, hogy alkalmazzák, ha nincsenek hozzá eszközök? Magyarországon pedig, sajnos nagyon sok helyen nincsenek meg, ha pedig van interaktívtábla például, akkor azt sokszor egy alig használt teremben tartják, nehogy baja essen. Keresgéltem, és találtam persze pályázatokat, ahol különböző úton-módon juthatnak az iskolák eszközökhöz, de még támogatással sem teljes a lefedettség. Érdekes, hogy ez a pályáza egyenesen úgy hirdeti magát, mint TIOP 1.1.1/07/1 pályázat Intelligens Iskola. Ez már úgy hangzik, mintha az az iskola nem lenne intelligens, ahol nincsen projektor vagy notebook. Mondhatjuk ezt így tényleg?
Ezidáig, a kurzusból adódóan, szinte csak IKT eszközökra koncentráltunk az univerzális tervezés témakörben. Érdemes lenne azon ötletelnünk, elgondolkodnunk, hogy milyen más opciók vannak a digitális lehetőségeken kívül arra, hogy az UDL-t alkalmazzuk a tanításban, hiszen akármennyire is eszenciálisak, nem minding állnak rendelkezésre infokommunikációs eszközök. Bár meglátásom szerint, nem kell 10 vagy esetleg 20 évnél tovább várni arra, hogy bármit is digitális eszközök használata nélkül kelljen elkézpelnünk.
Ehhez így eszembe jutott egy példa, hogy a tesóm, amikor 15 éve az angolóráihoz zeneszámok szövegeit vitte, hogy a gyerekek kipótolják a hiányzó szavakat, akkor leült, meghallgatta 25-ször a számokat, és lekörmölte.... Én meg ugyanezt a feladatot 4 perc alatt megcsinálom a netes szövegekkel, kitörölve belőlük pár szót. Mondjuk ez csak arra példa, hogy pedagógusoknak az óra előkészítésében hogyan segít, nem arra, hogy a gyerekek az órán hogyan használják fel.
VálaszTörlésA kérdéseden még gondolkozom, de egyenlőre csak ott tartok, hogy a projektmunka, kooperáció, dráma, vizu, zene és egyéb cselekedtető módszerek keveréke a sok képi szemléltetéssel és az "elmegyünk és megnézzük"-kel keverve, ja és emellett utat adva az önálló kezdeményezéseknek, az valami olyasmihez vezet, hogy UDL digitális eszközök nélkül. Ennek a megvalósításához azért kéne legalább egy kéttanáros modell, meg egy 20 fős osztály, meg sok idő és kifogyhatatlan lelkesedés. Remélem ezekkel majd mind rendelkezünk, mert egyenlőre nagy szavakkal dobálózni könnyű...