Most többek között Lévai Dóra prezentációit nézegettem:
- Pedagógus2.0 - a pedagógus változó szerepe a web 2.0 világában prezentáció http://prezi.com/lefubntrgp3a/pedagogus20-a-pedagogusok-valtozo-szerepe-a-web-20-vilagaban/
- Az Online közösségi oldalak szerepe az oktatási folyamatban. A "MoodleMoot 2011" konferenciára készített előadása http://prezi.com/gunyl6jkboei/az-online-kozossegi-oldalak-szerepe-az-oktatasi-folyamatban/
Sok gondolat fogalmazódott meg bennem, nem feltétlen összefüggő, és logikus sorrendben, de egyre több olyan anyagba botlok, ami visszacsatolást jelent számomra azzal kapcsolatban, amit az kurzuson veszünk.
A projektünkbe tervezett kérdőívek pedagógusokat céloznak meg, akiktől szeretnénk valamilyen reakciót, véleményt, élménybeszámolót kapni arról, hogy mit is gondolnak a UDL-ről, valamint ismerik-e az IKT eszközöket. Kellő hangsúlyt kell majd fektetnünk arra, hogy megtudjuk a pedagógusok milyen arányban, milyen fokú szakrételemmel használják az általuk ismert digitális eszközöket. Hiszen attól még, hogy van a teremben IKT eszköz, addig még nem válik a pedagógusból "2.0 verzió", míg nem használja azokat a gyakorlatban, kellő hitelességgel. Tehát, semmiképp sem csupán a deklaratív tudásra kell összepontosítani, hanem a procedurálisra is!
Érdemes lenne esetleg az online közösségi oldalakra is utalni minimális fokban a kérdőívekben, hiszen jobban belegondolva ez is lehet UDL-es eszköz. Lévai Dóra és Tóth-Mózer Szilvia 2011-es Facebook kutatása alapján a megkérdezettek 40 százaléka használja oktatáshoz kapcsolódóan a közösségi oldalt, ami számomra meglepő információ volt, mivel alacsonyabbra saccoltam volna ezt a százalékos értéket. Minden esetre valóban hasznosnak bizonyulhat a digitális bennszülötteket saját területükön megkörnyékezni. Több problémába is ütközhet ez, mint például, a személyes tartalmak megosztásának vagy nem megosztásának kérdése a tanár-diák kapcsolatban. Viszont, úgy gondolom a pedagógus hitelességét nagy mértékben fokozhatja, ha hajlandó az internetes kapcsolatépítésre diákjaival.
A kutatásban említetteken kívül, meglátásom szerint, a következőkre használhatja még a pedagógus a facebookot:
- osztály kapcsolatrendszerének megfigyelése, feltérképezése, pl. a peremhelyzetű diákok felismerése
- verbális kommunikációban nehezen megfogalmazható témákról a diák egy üzenetben könnyebben megnyílhat
- kapcsolattartás megkönnyítése a szülőkkel
Szerintem mondjuk a "40% használja", az inkább ilyen ilyen szintű, hogy ír, hogy elmarad a holnapi óra, vagy hogy ünneplőben kell menni, mert ez meg az lesz. Én még soha nem hallottam olyanról, hogy ezt valaki konkrétan tanulás céljából felhasználja. Tök érdekes lenne erről megtudni valamit, hogy hogyan építi bele az ilyen oldalakat a tanítás folyamatába.
VálaszTörléslehet az előadáson több magyarázat volt hozzá. úgy értem, hogy esetleg tudták azt is, hogy ki milyen szinten használja, vagy hogyan értette a válaszát.
VálaszTörlésnyílván ezért is nehéz a kérdőívezés, mert mindenki másként értelmezi a kérdéseket, ezért a válaszok összehasonlítása olykor igazságtartalmát tekintve nem egészen fedi az eredetileg feltárásra kiválaszotott területet.