Kicsit kutatva a témában rájöttem, hogy az univerzális tervezés (ahogy mi használjuk) a magyar szakirodalomban egyetemes tervezésként használatos. (És így rákeresve már jóval több hasznos anyagot "dob ki a gép".)
Most Pandula András Az egyetemes tervezés eszméje című munkája alapján készítettem ezt az összefoglalás részletet, amely folytatását egy következő bejegyzésben tervezem.
Az 1950-es években Svédországban és az északi országokban háztartáskutatások, ergonómiai kutatások, háztartáskutató intézetek jöttek létre annak érdekében, hogy az épített környezet újragondolásával, javításával az életminőség egy magasabb szintet mutasson. Mindezek alapja egy igen erős szociálpolitikai nézet volt, amely a 60' évekre a társadalom mindenkinek koncepciót fogalmazta meg, melynek célja az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása volt.
Hamarosan világszerte egyre inkább teret nyert ez a megközelítés, azonban a különböző területeken, mint ahogy az lenni szokott, különböző értelemben kezdték használni az új fogalmakat.
Európai viszonylatban a Designe for All és az Inclusive Designe fogalmak terjedtek el elsősorban, amelyek előtérbe helyezik a használót, felhasználót, a személyt, akinek a szükségleteihez igazodva javíthatnak az életminőségén. Az Egyesült Államokban a termékorientáció volt a jellemző, ami azt jelenti, hogy arra törekedtek, hogy egy termék minél szélesebb felhasználói körben legyen hasznosítható, eladható.
Az Európa Tanács Tomari határozata alapján használjuk magyar viszonylatban az egyetemes tervezés kifejezés. E szerint az egyetemes tervezés egy olyan tervezési stratégia, amely különleges tervezés és adaptáció nélkül biztosítja a lehető legtöbb ember számára a legteljesebb, legönállóbb használhatóságot.
Mindehhez természetesen - a gyógypedagógiában is már jól ismert - holisztikus szemléletre van szüksége a szakembereknek, ami jelen helyzetben azt jelenti, hogy már a tervezés első pillanatában a lehető legnagyobb mértékben figyelmet fordít a különböző képességekkel rendelkező felhasználókra, és az élet előrehaladtával bekövetkező várható, bejósolható változásokra.
Csakis így nyerhet létjogosultságot az univerzális, egyetemes jelző.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése