Digitális pedagógia 2.

Az előző bejegyzésem a digitális taneszközök fajtáinál maradt abba, így most onnan folytatnám az ismertetőt.

2. A gép milyen szerepet tölt be az oktatási folyamatba (TAYOR 1980; SLAVIN 1989; KULIK 1994 -alapján)

Több hasznos funkciót is ellát, ezek az alábbiak:

• "házitanár" (tutor szerepben van)
• bemutatja a tananyagot, majd kérdez
• értékeli a válaszokat
• válaszok minősége alapján új tananyagot ad/gyakoroltat
• dokumentálja a diák haladását
• segédeszköz (tool)
• mérőeszköz
• szimuláció (kísérleti eszköz)
• "edutainment" tananyaghoz kapcsolódó vagy jutalmazó játékok
• tanuló (tutee)
• diák programoz
• maga állítja be a tanulási környezetet
• átalakítja a meglévő eszközt
• adott problémára programot készít
• oktatásszervező (manager)
• felméri a tanuló meglévő tudását/igényeit
• kiválasztja a tananyagot, vizsga feladatot ill. információs forrást
• vizsgáztat és visszajelez
• nyilvántartja a haladást, összeméri a tanulókat/osztályokat

Jelen esetben a fenti pontokban sok sok pozitív dolog van felsorolva, de úgy gondolom, hogy emellett negatív oldalai is lehetnek. Például:

• ha nincsenek pályázatot kis iskolák nem engedhetik meg, hogy több gép legyen repertoárjukban (remélem ez mondjuk már nem túl gyakori a XXI-ik században) egy egész osztály ül egy darab számítógép előtt.
• akkor hatékony, hogyha minden gyerek külön gépen dolgozhat vagy legalábbis kiscsoportban (itt is a darabszám a lényeg)
• mivel egy elektronikus használati eszközről beszélünk elromolhat
• a számítógép előtti munka hosszabb idő után monotonná válhat, jól esik felállni mellőle, mozogni kicsit
• ha túl sokat használjuk ronthatja a szemet

Érdekes vizsgálati eredmények 189 számítógéppel segített tanítási és tanulási projekt eredményességvizsgálatának kapcsán (KULIK 1994; BAKER et al., 1997) 1997-ből:

Tanuló és a számítógép viszonya:

• diákok jobban tanulnak ÚIKT környezetben, hatás mértéke: 0,28 - 0,57.
• tanulás kevesebb idő alatt hoz azonos eredményt (középiskola 34%, felsőoktatás: 24% időmegtakarítás)
• nagyobb kedvvel dolgoznak a diákok (motivációs szint emelkedése 28%)
• javul a számítógéphez való viszony, ha tanulási segédeszközként használják (34%-kal)
• nem minden tantárgy eredményei javíthatók, nincs jelentős javulás (matek, töri/társadalmi ismeretek tárgyaknál)
• segíti a tantárgyi integrációt (természettudomány)

Tanárok és a számítógépek viszonya, problematikusabb:

   - 3 típust különböztetünk meg

1. "kezdő felhasználó" - számítógépet új szemléltetőeszköznek tekinti
2. "haladó felhasználó" - digitális taneszközök lehetőségeit ismerő és kiaknázó
3. "profi felhasználó" - taneszközök önálló fejlesztésére is vállalkozó (GERHART, HERMAN et al. 1994)

Számomra érdekesek voltak ezek, a besorolások és vizsgálati eredmények. Kíváncsi lennék rá, hogy ma majdnem 20 év elteltével milyen adatokat találnánk. Sajnos erre vonatkozó cikket még nem találtam, de ha fogok akkor a következő írásomban mindenképpen kitérek rá.

Azért írtam erről a témáról és örültem ennek a cikknek mert a projektünkben a kérdőív kérdései sokban kapcsolódik ide.

használt cikkem itt is: (Kárpáti Andrea - Digitális pedagógia, Új Pedagógiai Szemle 1999/04)